Országos Nép- és Családvédelmi Alap, ONCsA, 1940-1944: a nagycsaládos falusi nincstelenek támogatására, a születések számának emelésére és gyermekvédelmi célokból alapított állami szociális szervezet. - Az 1940:23. tc-kel hozták létre. →Teleki Pál kormányzatának fő célja a támogatottak önálló létalapjának megteremtése volt, az hogy „a támogatásra szoruló néprétegek részére nemcsak átmeneti segítést, hanem állandó életlehetőséget, tisztes megélhetést” biztosítson. A felvetés részben Illyés Gyula demográfiai gondokról írt munkáiból ered (Pusztulás [1933] és Magyarok megmentése [1934] c. cikkei a Nyugatban). Ezekben a parasztság jelentős részének földnélküliségét jelölte meg a hazai romló demográfiai helyzet okául. Nyomában Németh László Debreceni Káté c. írásában tételesen összefoglalta a kívánatos intézkedéseket. - Másrészt Esztergár Lajos pécsi szociálpolitikus, későbbi polgármester javasolta a produktív szociálpolitikát, azaz olyan támogatások bevezetését, amely a szegényeket hozzásegíti, hogy a továbbiakban a saját erejükből tudják megoldani gondjaikat. Az 1939-es pécsi szociálpol. értekezlet hatására →Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter felkarolta a javaslatokat. A program előkészítése továbbképző tanf-mal indult (előadói többek közt →Heller Farkas, Imre Sándor, →Johan Béla, →Kovrig Béla, Magyary Zoltán). - 1941. III-1943. XII: a terv keretében kb. 12 ezer típuslakást építettek telepszerűen a rászoruló családoknak, 30 éves kamatmentes kölcsön alapján. A típustervekhez a tájegységenkénti falusi lakóházak szolgáltak mintául. Több ezer család jutott földhöz, és közel 12 ezer ember kapott a gazdálkodáshoz szükséges állatállományt. Fiatal házasoknak kölcsönt, gyermekeknek segélyt nyújtott az ~. Közjóléti szövetkezeteket hoztak létre, melyek révén háziipari és kertészeti tevékenységgel jövedelem-kiegészítéshez jutottak a rászorultak. Egyidejűleg nép- és családvédelmi pótadót vezettek be, továbbá az állami illetékekből befolyó jövedelmek 27 %-át az ~ pénzügyi fedezetére fordították. - A telepen élők életmódját, és gazdálkodását (segítő céllal) folyamatosan ellenőrizték és tanácsadással támogatták. A program lebonyolítását az Orsz. Szociális Felügyelőség hálózata végezte, a Belügymin. IX. osztálya (id. Antall József osztályvez., Eszterhás György szociális szakelőadó) irányítása alatt. A tervezéshez, a szükséges intézkedésekhez fölhasználták az alispáni hivatalokba 1937: kinevezett vármegyei közjóléti előadók és az 1938: a főispáni hivatalokba delegált szociális tanácsadók fölméréseit. A program irányítását helyi szinten 1941-től szociális felügyelők vették kézbe. Az építkezéseknek és a nagy reményekre jogosító programnak a háború vetett véget. N.D.

Félbemaradt reformkor. Róma, 1990:17, 26, 349, 364. old. - Demográfia 1998:2-3. sz. (Tárkányi Ákos: Eu. családpolitikák. A magyar családpol. tört.)